A 2024. JANUÁR HAVI INFLÁCIÓS ADAT ÉRTÉKELÉSE 2024 januárjában folytatódott az infláció gyors ütemű csökkenése. A fogyasztói árak éves összevetésben 3,8 százalékkal emelkedtek, ezzel 2021 márciusa után 34 hónappal ismét a jegybanki toleranciasávon belülre került az árindex. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció egyaránt 6,1 százalékra csökkent. Havi bázison 0,7 százalékkal emelkedett a teljes fogyasztói kosár ára, míg a maginfláció esetében 0,4 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. Az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés mértéke az év ezen időszakára jellemző historikus átlag alatt volt, elsősorban az üzemanyagárak csökkenése következtében. Az infláció alacsonyabban alakult januárban a decemberi Inflációs jelentés előrejelzésének középértékénél, az eltérést elsősorban az üzemanyagok és a feldolgozott élelmiszerek vártnál kedvezőbb áralakulása magyarázta. Enyhén elmaradt a várakozásunktól a maginfláció is, míg a keresletérzékeny tételek áremelkedése megfelelt korábbi prognózisunknak. Az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott kereslet, a bázishatások és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz. A fogyasztóiár-index 1,7 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest, amihez a legnagyobb arányban az üzemanyagok (-0,5 százalékpont), valamint a piaci szolgáltatások és a nem tartós iparcikkek (egyaránt -0,3 százalékpont) járultak hozzá. Az éves bázisú maginfláció 1,5 százalékponttal csökkent, amelyen belül a dezinfláció általános volt. A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó éves bázison számított mutatóink szintén mérséklődtek. A ritkán változó árú termékek inflációja 1,0 százalékponttal, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció éves áremelkedése pedig 1,5 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest. Az inflációs alapfolyamatok folytatódó lassulását jelzi, hogy a maginfláció és az infláció is 3 százalék alatt alakult rövidebb bázisú. Az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár ára az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal emelkedett.
Forrás:MNB
Az alapfolyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított havi bázisú maginfláció 0,3 százalékon alakult januárban. A januári átárazások mértéke az iparcikkek esetén megfelelt a historikus átlagnak, miközben a piaci szolgáltatásoknál magasabban, az élelmiszereknél pedig enyhén alacsonyabban alakult. Az alábbiakban az inflációs főcsoportok árváltozásait elemezzük röviden: Az iparcikkek éves inflációja 5,2 százalékra csökkent. A termékcsoport árai 0,3 százalékkal mérséklődtek az előző hónaphoz képest. A termékcsoporton belül a tartós iparcikkek havi alapú drágulását ellensúlyozta a nem tartós iparcikkek árainak csökkenése. A tartós iparcikkek áremelkedését elsősorban a bútorok és a használt személygépkocsik okozták, míg a nem tartós iparcikkek esetében főként a változékony árazású repülőjegyek járultak hozzá az árak mérséklődéséhez. A piaci szolgáltatások éves bázisú árindexe 11,2 százalékra csökkent, így az éves árdinamika tavaly júniusban megkezdődött mérséklődése folytatódott. Havi összevetésben az árak 1,0 százalékkal nőttek. A telekommunikációs és banki szektor bejelentett visszatekintő átárazásai még nem jelentek meg januárban az árindexben, ezek a későbbi hónapokban fogják befolyásolni a statisztikát. Az élelmiszerek éves inflációja januárban a KSH adatközlése szerint 3,6 százalékra mérséklődött. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek inflációja enyhén mérséklődött, míg a feldolgozott élelmiszerek éves árindexe érdemi csökkenést követően januárban negatív tartományba fordult. Decemberhez képest a feldolgozatlan élelmiszerek ára 3,0 százalékkal, a feldolgozott élelmiszereké pedig 0,5 százalékkal emelkedett. Az áremelkedést a feldolgozatlan élelmiszerek esetében a friss zöldségek, míg a feldolgozott élelmiszerek esetében a tej és a fűszer termékcsoportok drágulása okozta. 4 Az üzemanyagok ára havi összevetésben 0,5 százalékkal csökkent. Az elérhető információk alapján a január 1- től életbe lépett jövedékiadó-emelés hatása egyelőre csekély mértékben jelent csak meg a fogyasztói árakban. A termékcsoport átlagára éves bázison 11,9 százalékkal mérséklődött. A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai decemberhez képest 1,1 százalékkal emelkedtek. Ezt elsősorban az autópályadíjak és a vezetékes gáz árának emelkedése okozta. Utóbbi annak a következménye, hogy csökkent az alacsonyabb hatósági ár mennyiségi korlátja alá eső lakossági fogyasztás aránya. A lakosság inflációs várakozások az elmúlt hónapokban csökkentek, a mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A kiskereskedelmi értékesítési árakra és a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások nem változtak jelentősen, továbbra is érdemben az elmúlt 1-2 év értékei alatt alakultak januárban. Készítette: Rippel Géza Budapest, 2024. február 9.
Forrás:MNB
Comments